A bél–máj tengely vizsgálata colitis ulcerosában.\ud Retrospektív tanulmány | Gut–liver axis in inflammatory bowel disease.\ud A retrospective study

摘要

Absztrakt: \ud Bevezetés: A bél–máj tengely vizsgálata világszerte előtérbe\ud került. A gyulladásos bélbetegségben szenvedőknél gyakran tapasztalható\ud májenzim-emelkedés, amely diagnosztikus kihívást jelent a mindennapi\ud gyakorlatban. A máj és az epeutak megbetegedései gyakori extraintestinalis\ud manifesztációk mind Crohn-betegségben, mind colitis ulcerosában. A rutin\ud májfunkciós paraméterek meghatározása nem ad pontos képet a májműködési\ud zavarról, így azok prevalenciája alulbecsült lehet. Szükség lenne olyan nem\ud invazív biomarkerek és/vagy pontrendszerek bevezetésére, amelyek a\ud bélbetegségekhez társult májkárosodások diagnosztikájában segítséget\ud nyújtanának. Célkitűzés: Munkánk során fontosnak tartottuk,\ud hogy kiemeljük a bél–máj tengely jelentőségét. Colitis ulcerosában szenvedő\ud betegek adatait használtuk fel bélbetegségek modelljeként, és megvitatjuk a\ud májkárosodás patogenezise hátterében álló lehetséges tényezőket.\ud Módszer: Retrospektív munkánk során mérsékelt aktivitású\ud colitis ulcerosában szenvedő betegek (n = 100; férfi = 46, nő = 54;\ud átlagéletkor: 42,5 ± 12,7) adatait elemeztük és hasonlítottuk össze egészséges\ud kontrollokkal (n = 42; férfi = 17, nő = 25; átlagéletkor: 40,2 ± 13,5).\ud Meghatározásra kerültek a májfunkciós paraméterek (ALT, AST, GGT, ALP,\ud bilirubin, albumin, vérlemezkeszám), epesavszintek, valamint különböző szabad\ud gyökös markerek (globális, enzimatikus) segítségével becsültük a betegek\ud redox-homeosztázisát. Mértük a hidrogéndonor-aktivitást, a redukálóképességet, a\ud szuperoxid dizmutáz és a glutation-peroxidáz aktivitásait, az\ud összantioxidáns-státuszt és az indukált kemilumineszcenciát, tekintettel arra,\ud hogy a betegek 5-amino-szalicilsav és/vagy azathioprin és elemi diéta kezelésben\ud részesültek. Eredmények: A májenzim-aktivitások emelkedettebbek\ud voltak colitis ulcerosában, és az összantioxidáns-státusz, valamint a\ud redukálóképesség szignifikánsan csökkent, azonban nem volt szignifikáns\ud különbség a kontrollcsoporthoz képest a glutation-peroxidáz és\ud H-donor-aktivitásban, csak tendenciózus csökkenést tapasztaltunk. Az\ud antioxidánsvédelem a betegcsoportban a betegek 54%-ánál volt szignifikánsan\ud alacsonyabb mértékű az összes paramétert figyelembe véve. Kemilumineszcenciás\ud módszerrel jobb szabadgyök-fogó képességet mértünk, mind a plazmában, mind az\ud erythrocytában az alkalmazott terápia eredményeként, ugyanakkor a szuperoxid\ud dizmutáz aktivitásának növekedését tapasztaltuk, ami a gyulladásos folyamatokra\ud figyelmeztet. Az epesavszintek csökkenését tapasztaltuk a betegcsoportban,\ud aminek okaként a felgyorsult passzázst is számításba kell venni.\ud Következtetések: A mindennapi rutin során meghatározásra\ud kerülő májenzimértékek nem adnak pontos képet a colitis ulcerosában létrejövő\ud májkárosodás mértékéről. Az általunk meghatározott különböző speciális\ud paraméterek segítségével megbecsülhetjük a bél–máj tengely eltéréseinek\ud hátterében álló folyamatokat. Az epesavszint csökkenése prediktív faktornak\ud tekinthető colitis ulcerosában is. Munkánk rávilágít a májbetegségek nem invazív\ud szűrésének szükségességére gyulladásos bélbetegségben. Orv Hetil. 2017; 158(26):\ud 1014–1021.\ud | \ud Abstract: \ud Introduction: Examination of the gut–liver axis came into the\ud spotlight worldwide. Liver enzyme elevations are commonly seen in patients with\ud inflammatory bowel disease (IBD), which is a diagnostic challenge in everyday\ud clinical practice. Liver and biliary diseases are common extra-intestinal\ud manifestations in Crohn’s disease and ulcerative colitis. The assessment of\ud routine liver function tests could be an inaccurate reflection of liver damage,\ud so its prevalence could be underestimated. There would be a need for\ud non-invasive biomarkers and/or scoring systems, which would help the diagnosis\ud of liver damage associated with intestinal diseases. Aim: In\ud our work we considered to highlight the importance of the gut–liver axis\ud significance. We used data of patients suffering from ulcerative colitis, as a\ud model for bowel diseases to understand the underlying factors of the\ud pathogenesis of hepatobiliary manifestations. Method: In our\ud retrospective study, we investigated the data of 100 ulcerative colitis patients\ud (male = 46, female = 54) (mean age: 42.5 ± 12.7) and compared to healthy\ud controls (n = 42) (male = 17, female = 25) (mean age: 40.2 ± 13.5). Liver\ud function tests (ALT, AST, GGT, ALP, bilirubin, albumin, thrombocyte), bile acid\ud levels were determinated, and various free radical markers (global, enzymatic)\ud were used to assess the redox homeostasis of patients. Hydrogen donor activity,\ud reducing power, superoxide dismutase and glutathione peroxidase activity, total\ud antioxidant status and induced chemiluminescence were measured, considering that\ud the patients received 5-aminosalicilate and/or azathioprin and elemental diet\ud treatment. Results: Liver function parameters were increased in\ud ulcerative colitis patients, and total antioxidant status, as well. Reducing\ud power significantly decreased, but there was no significant difference compared\ud to the control group of glutathione peroxidase and H-donor activity, we observed\ud only tendentious decrease. The antioxidant protection of more than 54% of\ud patients had a significantly lower rate, according to all the parameters. With\ud chemiluminescence measurement we measured better free radical scavenging\ud capacity, both in plasma and in erythrocytes as a result of the therapy,\ud however, it showed an increase of superoxide dismutase activity, which warns of\ud inflammatory processes. The cause of the decrease in bile acid levels found in\ud the group of ulcerative colitis patients, can be the accelerated peristaltic.\ud Conclusions: In the daily routine, liver enzyme values do\ud not give an accurate picture of liver damage associated with ulcerative colitis.\ud With the help of various specific parameters determined by us, we can estimate\ud the background processes of the gut–liver axis alterations. The decrease in bile\ud acid levels can be a predictive factor in ulcerative colitis. Our work\ud highlights the need of non-invasive screening for liver diseases in inflammatory\ud bowel disease. Orv Hetil. 2017; 158(26): 1014–1021.